Felsőfokú szakképzés

Mintegy háromszázan az első helyre írták be a felvételi rangsorban ezt a képzési formát, a többség azonban utolsóként jelölte meg. A felsőfokú szakképzésekre végül összesen 11 100-an jutottak be.
A diákok szakközépiskolákban, vagy valamely felsőoktatási intézményben tanulnak. A különbség azonban nagy: aki a közoktatáshoz tartozó iskolába jár, tanulói jogviszonnyal rendelkezik, aki pedig főiskolán vagy egyetemen tanulja ugyanazt, annak hallgatói jogviszonya van. Azaz aki felsőoktatási intézményben vesz részt például OKJ-s kurzuson, elesik a családi pótléktól, az árvaellátástól, az ingyenes tankönyvektől, továbbá csökken az esélye az államilag finanszírozott továbbtanulásra is, ha nem fejezi be a jogszabályokban meghatározott időn belül tanulmányait. A hallgatói státusznak persze előnyei is vannak: a felsőfokú szakképzés államilag finanszírozott diákjai kaphatnak például tanulmányi ösztöndíjat, illetve szociális helyzetüktől függően rendkívüli és rendszeres szociális támogatásban, valamint kollégiumi ellátásban is részesülhetnek.
A felsőfokú szakképzés első alkalommal 22-23 éves korig ingyenes (a korhatárt a kurzust meghirdető intézmény húzza meg), elvégzésével pedig az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítések egyikéről jár az oklevél. Ez az egyetemekre, főiskolákra való bejutást is megkönnyítheti, mert plusz pontokat jelent a felvételizőnek.
 - Az első években, jórészt az információ hiánya és a végzettek alacsony száma miatt még kevés felsőfokú szakképzésből kikerült fiatalt foglalkoztattak a munkaadók - tudtuk meg Veres Páltól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OM) szakmai tanácsadójától. Később, ahogy egyre többen végeztek ezeken a kurzusokon, és kiderült, hogy használható tudással rendelkeznek a fiatalok, fokozatosan nőtt irántuk a kereslet. Mivel a kurzusok rövidebb ideig tartanak, mint a főiskolai képzés, és a tananyag gyakorlatias, az érettségizők közül - főként anyagi megfontolásból - egyre többen jelölnek meg felsőfokú szakképzés keretein belül meghirdetett szakot a felvételi alkalmával első helyen.
Hozzátette: miközben a felsőoktatásban továbbtanulók száma csökken, a felsőfokú szakképzésre jelentkezők száma töretlenül nő. Mindez jelezheti, hogy bizonyos szakterületeken könnyebb elhelyezkednie egy felsőfokú szakképzésben végzett fiatalnak, mint egy diplomásnak, miközben továbbtanulási esélyeit sem veszíti el.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Manpower magyarországi munkatársai úgy látják: nem minden felsőfokú szakképzések ad olyan képesítést, amelyet valóban keresnek a munkaadók. - Annak, aki ezt a képzést választja, érdemes körültekintőnek lennie: az, hogy egy szak népszerű, nem feltétlenül jelenti, hogy versenyképes szakmát ad - mondja Szekeres Katalin, a Manpower Kft. HR-tanácsadója.
Vannak szakmák, amelyek esetében az OKJ-oklevél alapkövetelmény, ilyen például a társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, a társalombiztosítási ügyintéző, a bérszámfejtő, vagy a mérlegképes könyvelő. Aki nem rendelkezik a megbízható szaktudást igazoló papírral, el se menjen az állásinterjúra.
Ma már szinte minden felsőoktatási intézmény kínál programokat a felsőfokú szakképzésben.
A felsőfokú szakképzésben az oktatási tárca felmérései alapján következők a legnépszerűbb tanfolyamok: jogi asszisztens, idegenforgalmi szakmenedzser, ifjúságsegítő, csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó, banki szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, intézményi kommunikátor, kereskedelmi, vendéglátó szakmenedzser, logisztikai műszaki menedzserasszisztens, számviteli szakügyintéző, műszaki informatikai, illetve menedzserasszisztens, reklámszervező szakmenedzser.